|
|
|
|
|
|
Volthatás
A rozsdásodási hajlam már akkor elkezdődik, amikor az acélt gyártják, ugyanis a
felhasznált hőenergia nagy mennyiségének következménye az, hogy a vasércből
acéllá válás labilis szerkezetet hoz létre. Az acél korrózióval igyekszik
visszatérni a vasvegyületek valamely formájába. Ehhez a folyamathoz oxigén, víz
és hő kell. Az autógyártásnál használt lemezek védőréteget kapnak, de gyakran
nem tiszta alattuk a fémfelület, ami a későbbi rozsdásodás egyik startgombja. A
másik hibátlan védőrétegnél is bekövetkezhet rozsdásodás olyan helyeken, ahol
nagyon szennyezett a levegő, ami átalakítja a lemezbevonatot, és feltörheti a
védelmet. Maga a rozsdásodási folyamat feszültségtermelés. A hibás acéllemeznek
vannak eltérő elektromos potenciálú részei: a tiszta védett szemcsékből lesz a
katód, a rozsdásodottakból pedig az anód, a feszültségkülönbség kialakulásához
szükséges elektrolit a víz, a vezető a pólusok között pedig maga a karosszéria
fémlemeze. A felület védelmét, vagyis a feszültségáramlás megindulását
horganyzással (cinkezés), matt vagy fényes nikkelezéssel és krómozással,
ónozással, keménykrómmal, pácolással érik el. Látni olyan autókat, amelyeken
főleg utólag cserélt egész karosszériaelemek rozsdásodnak egyszerre, a gyári
hibát magunk nem tudjuk helyrehozni, de ahol elcsíphető a védőréteg apró
rozsdagóca, ott érdemes nekilátni a házi munkához.
Az Autó2 újság 2003/5. számában megjelent cikk rövidített változata
|
|
||